Szinte minden családban felmerül a kérdés legalább egyszer: "Nem kellene nekünk egy kutya?" A kutya gyengéd, jó és hűséges társa az emberne, egy kiskutyát pedigg még nézni is szórakoztató. Ráadásul igen magas "cukiság-faktorral" rendelkeznek.

Soha ne vegyünk kutyát hirtelen felindulásból, akkor sem ha első látásra beleszerettünk. Az egész család számára nagy változásokat eredményez, ha kutya kerül a házhoz. Kis kedvencünket sétáltatni kell napi rendszeres gondoskodást igényel és nem levegővel táplálkozik. Ráadásul sok időnkbe és energiánkba kerül, mire egy kiskutyából jól nevelt, jól szocializált kutyát faragunk. Ne vegyünk kutyát a gyerekeknek játék gyanánt. Csak akkor vegyünk, ha mi magunk is akarjuk, mivel egy gyermek nem képes egyedül felnevelni egy kiskutyát és felelősséget vállalni érte. Ha elhatároztuk, hogy kutyát veszünk, alaposan gondoljuk át, milyen kutya illik bele leginkább a családunk mindennapjaiba (fajta, nem és méret szempontjából).

Mindig tartsuk szem előtt a következőket:

• Egy kiskutya gyakran nyüszít éjjel, különösen az első néhány napban.
• A kiskutyánk szobatisztává kell válnia, ami bizonyára hetekre felforgatja otthonunkat (és akár a kutya négy, vagy öt hónapos koráig is elhúzódhat ez az időszak).
• A szobatisztaságra szoktatás és a nevelés, időt és erőfeszítést kíván tőlünk.
• Egy kölyökkutyát nem lehet a végtelenségig fárasztani életének első évében.
• Egy felnőtt kutyát naponta legalább 3-4-szer le kell vinni sétálni, bármilyen legyen az időjárás.
• Ha van egy kutyánk, már nem utazhatunk el a hétvégére csak úgy. Vagy magunkkal kell vigyük őt, vagy találnunk kell valakit, aki vigyáz rá, míg távol vagyunk.
• A kutya társas lény, ezért nem érzi jól magát, ha túl sokat van egyedül.
• A kutyatartás nemcsak időbe és enegrgiába, hanem bizony pénzbe is kerül. (állatorvosi-, etetési költségek és egyéb kiadások)

Saját írás, ne másold le!